Az Amerikai Transzhumanista Párt magyar származású megalapítója is indult az amerikai elnökválasztáson.  Zoltán István futurológus,  Los Angeles-ben született. A Columbia Egyetemen filozófiai és vallástudományi tanulmányokat folytatott. A National Geographic fotóriportereként már 21 évesen – mintegy 500 könyv társaságában – körbeutazta a földet. Világhíres lett egy új extrém sportág, a vulkándeszkázás kitalálásáért és népszerűsítéséért. Később a WildAid nevű környezetvédelmi csoport igazgatójaként a dél- kelet-ázsiai illegális vadkereskedelem ellen küzdött. Tudósítóként a világ legnagyobb sajtócégeinél dolgozott, és a közelmúltban kiadott Transzhumanista Fogadás című könyve óriási siker lett. Milliók látogatják a weboldalát, és naponta cikkeznek róla az újságok.

 István jóképű, magas, kék szemű, széles vállú, szőke férfi, akár egy San Franciscó-i szörfös. Energikus, fiatalos és közvetlen természetű. Mély, megnyugtató tónusú hangja kiváló szónoki képességekkel látta el. István az elbeszélés igazi mestere, a National Geographic Channel és a New York Times egykori újságírójaként a kashmiri háborúról készített díjnyertes riportja az egész világon ismertté tette.

Kampánya során egy Immortality Bus-nak (halhatatlanság busznak) nevezett öreg iskolabusszal turnézik az Egyesült Államokban a különböző államokat járva, és a halhatatlanság tudományának jelöltjeként kampányol. István tisztában van vele, hogy nincs esélye az amerikai elnökválasztáson, korteshadjáratának elsődleges célja az, hogy, mintegy misszionáriusként, megismertesse az emberekkel a transzhumanizmus lényegét.

Miről is szól István küldetése? Mi az a transzhumanizmus?

Transzhumanista bárki lehet: művészek, tudósok, mérnökök, filozófusok… valójában bárki.  Ideológiájuk alaptétele, hogy az emberiség korlátai nem szükségszerűek, és hogy ezeket a korlátokat a tudomány segítségével át kell törni. A technika fejlődésével az emberek továbbfejleszthetik képességeiket, és olyan „lények”-ké válhatnak, melyeknek képességei túlmutatnak az egyszerű ember jelenleg ismert határain. A transzhumanizmus egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb – célja az ember várható élettartamának jelentős mértékű meghosszabbítása. A transzhumanisták a „jelentős mérték” alatt évszázadokat, sőt, évezredeket értenek, vagy akár a korosodás kiküszöbölését is, hogy ezáltal olyan életre tegyenek szert, amely időtartamában korlátozott ugyan, de minőségében nem.

A magyar olvasóknak a nevedből adódóan elsőre szemet szúr István magyar származása. De az amerikai médiakban neve rendszerint másképp jelenik meg, ezért elsőre azt próbáltam kideríteni  István Zoltán vagy Zoltán István? Amerikában született, teljes neve Gyurkó István Zoltán. Az István Zoltán nevet a National Geographic Channel újságírójaként kezdte használni. Könnyebb volt kiejteni, és mivel sokat szerepelt a tévében, így ez egyszerűbb volt a bemondók számára is.

Szülei 1968-ban Magyarországról menekültek először Ausztriába, majd Los Angelesbe, ahol István is született 1973.-ban. Apja egy kis műanyagipari üzletbe fogott, ami hamar sikeres lett, ezért  Édesanyja is az üzlet vezetésében segédkezett, de mellette a Columbian végzett. 25 éves volt amikor megkapta a magyar útlevelét. Istvánnak két kislánya van, 5 és 2 évesek. Sok örömük van bennük. Felesége szülész-nőgyógyász, és van két tudományos-kutatói diplomája is.

A National Geographic tudósítójaként a humanitárius, természeti és környezetvédelmi riportok voltak a legsikeresebb munkái. Úgy érezte a National Geographic valóban megmutatja a világnak, mi is történik a Föld nevű bolygón.  Munkájával nem csak sikeres de hasznos is volt, mert sok nonprofit szervezet részesült adományokban azok után, hogy a munkájukat megismertette tudósításaiban.

Rengeteg veszélyt élt át, sok kalandban volt része, korábban leginkább valami bohó, kalandvágyó vagányként írta volna le magát. “Amikor a National Geographic Channelnek dolgoztam újságíróként, majdnem ráléptem egy aknára Vietnamban. Négy éven keresztül számos veszélyes történetet dolgoztam fel nekik. Ez a taposóakna-baleset volt a fordulópont, amikor rájöttem, hogy szenvedélyesen szeretnék tenni valamit, ami közvetlenül hozzájárul a saját életem meghosszabbításához és talán a biológiai halál legyőzéséhez is. A transzhumanizmus ezen ambíciók számára a legjobb táptalaj. Nem vagyok vallásos, valójában én vagyok az első „ateista” amerikai elnökjelölt. A transzhumanizmus iránti elkötelezettségem abból ered, hogy nem hiszek egy halál utáni életben, és rájöttem, hogy az embereknek saját maguknak kell létrehozniuk a végtelen élet lehetőségét.”

Amikor megalapította a Transzhumanista Pártot, azonnal kineveztek néhány tisztviselőt és tanácsost, és elkezdték a jövő szemléletében megalkotni politikai programjukat. Az amerikai közvélemény szkeptikusan fogadta a pártot, de sokan kezdik már megérteni jövőbeni jelentőségét.

István Zoltán, vezető futurista filozófus, a National Geographic egykori újságírója, bemutatja díjnyertes, jövőbemutató bestsellerét, a Transzhumanista Fogadást, mint a modern kor látnoki erejű szemléletét.

Mit gondol István a haláról?

István számára a halál egy rettenetes dolog, szerinte az emberiségnek arra kell törekedni, hogy a tudomány és technika segítségével le tudja azt győzni. Ez a transzhumanizmus első számú célja. Elmondása szerint a halhatatlanság megvalósulása annyit jelent, hogy az embernek nem szükséges meghalnia, ha nem akar – azt jelenti, hogy a tudomány és technika segítségével képes legyőzni a halált, betegséget és az öregedést. Veszélyesnek tálalja a mesterséges intelligenciát. “Vigyáznunk kell, hogy ne legyen a Földön még egy olyan faj, amely okosabb lehet nálunk – már ha életben akarunk maradni, és jólétben akarunk élni.”  -mondta.

István kezébe egy chipet ültettek, amit nagyon praktikusnak tart, a chip segítségével érvényesíthetünk biztonsági kódokat, beindíthatjuk az autót, és adatot vihetünk fel okos telefonra. Az új chipekkel már lehúzással fizethetünk a Starbucks-nál vagy más üzletekben. Úgy gondolja az emberi test minden része pótolható. Szerinte biológiai gépek vagyunk. Elvileg újra tudjuk gyártani a biológiai testrészeket vagy pótolhatjuk azokat szintetikus alkatrészekkel. Gondoljunk csak bele, valamikor elképzelhetetlen volt, hogy testrészeinket idegen anyaggal pótoljuk, de ma már mindennaposak a mesterséges implantátumok. Az endprotézisek, a testbe ültetett alkatrészek mint pl a csípő vagy térdprotézis.  Mint ahogy ma még hihetetlennek tűnik, de idővel nem az lesz a kérdés, hogy egy betegséget hogy gyógyítsunk meg, hanem az, hogy a beteg testrészt kicseréljük.

Az ember  folyamatosan keresi az örök élet receptjét, a transzhumanisták a halhatatlanság egyik perspektívájának a test halál utáni lefagyasztását tartják, annak reményében, hogy az orvosi technológiák fejlődése egy nap lehetővé teszi, hogy újra életre kelhessünk. Az eljárást krionikának nevezik.    Amerikában két cég is foglalkozik krionikával, azaz emberi testek lefagyasztásával. Az eljárás folyamán folyékony nitrogénnel fagyasztják le a testeket abban a reményben, hogy 30 vagy 60 év múlva újraéleszthetik őket, mert addigra a tudomány már lehetővé teszi, hogy újra fiatalok és egészségesek legyenek. A transzhumanisták szerint is egyike lehet ez azon módszereknek, amelyekkel megpróbálhatjuk legyőzni  a halált.

Ezek az eljárások azonban rendkívül drágák. A társadalmi egyenlőtlenségnek, valamint élet színvonalbeli különbségeinknek köszönhetően ez azt jelentené, hogy a világ csaknem 60 %-nak nem fog megadatni ez a lehetőség. Mivel a közvetlen halálunk előtt ennek az árát nagyon nehéz lenne kifizetni, sokan már beépítették ezt életbiztosításukba, így körülbelül  100 dollárt fizetnek érte havonta. Továbbá sokkal olcsóbb csak a fejnek a lefagyasztása. A jövőben elképzelhető, hogy sokkal jobb robottestet kapunk, mit annak előtte a biológiai volt. – mondja határozottan István. “Minden nap azért küzdök, hogy megmutassam az embereknek: a transzhumanizmus már most is itt van közöttünk: ilyenek a bionikus művégtagok, az agyimplantátummal való kísérletek vagy a vezető nélküli autók. És öt éven belül a transzhumanizmus ott lesz mindenhol. Folyamatosan felhívom a figyelmet arra, hogy a radikális technológia megváltoztatja a fajunkat, és nem a távoli jövőben, hanem most.”

Mikor megkérdeztem mit gondol az örök életről, így felelt: “úgy gondolom, igen, szeretném, de nem vagyok egészen biztos benne. Célom, hogy legalább néhány száz évig elélhessek, utána meglátnám, hogy szeretném-e folytatni. Valószínűnek tartom, hogy igen, már csak azért is, hogy láthassam, milyen fantasztikus hely lett a világ.”

Igaz, hogy részt veszel az amerikai elnökválasztási kampányban?

-Igen, jelöltettem magam a 2016-os választásokra, és jelenleg a 20 legláthatóbb jelölt között vagyok. Némelyek a „Tudomány Jelöltjé”-nek titulálnak.

Mit gondolsz fontosabbnak: hogy amerikai elnök lehess vagy a halhatatlanságot?

-Erre nem tudok válaszolni, mert nekem a kettő egy és ugyanaz.

Mi lenne ha te lehetnél az elnök?

-Elnökként minden időmben azon fáradoznék, hogy Amerikának sikerüljön kifejleszteni a tudományos technológiát, amellyel az élet meghosszabbítható. Ha sikerülne, akkor a tudomány segítségével mindenkivel egyetemben, én is halhatatlan lehetnék, de természetesen nem csak az amerikai emberek halhatatlanságára törekednek.

Szeretném, ha a magyar emberek is megértenék, hogy a tudomány és technika mennyire gyorsan és drasztikusan változtatja a világot. A legjobb, ha ezt elfogadjuk, hiszen szinte minden esetben a tudomány és a technika segítette előre az emberiséget. Könnyen elképzelhető, hogy a tudomány és technika az elkövetkező 25 évben legyőzi a halált és a szenvedést. A világnak ezt az erőfeszítést kellene támogatni. És persze Magyarországnak is.

©  Rita Gaal

A cikk engedély nélküli nyomtatása vagy tartalmának bármely része, minden további használata, másolása, továbbá részleges használata, csak a szerző Rita Gaal kizárólagos engedélyével lehetséges. Kérjük, lépjen kapcsolatba velünk, ha linkelni szeretné a cikket vagy a tartalmat nyomtatásban leadni. A szerzői jog megsértése § 501. Infringement of copyright³  az amerikai szerzői jogi hivatal törvényei alapján peres eljárást von maga után mely 150.000 dollár összegig terjedhet, plusz a költségek és az amerikai ügyvédi munkadíjak.