A háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklósra emlékezett a Magyar Hollywood Tanács Nagylócon. A Magyar Hollywood Túra 2016 projekt idei záróeseményére került sor vasárnap a Nógrád megyei Nagylócon. Ebben a községben töltötte gyermekkorát a hollywoodi filmvilág egyik legnagyobb csillaga, aki a magyar származású filmikonok közül egyedül kapta meg három alkalommal is a legnagyobb presztízsű díjat, az Oscar-t. A Magyar Hollywood Tanács ennek az egyedülálló jelentőségű személyiségnek, Rózsa Miklósnak állított emléket nagylóci rendezvényével.

Péter Gábor polgármester üdvözölte a község művelődési házában egybegyűlt érdeklődőket. Hangsúlyozta, hogy Nagylóc számára fontos megőrizni a községből elszármazott híresség emlékét, akire méltán lehet minden magyar ember büszke. Fontosnak nevezte, hogy a Magyar Hollywood Tanács civil kezdeményezéseként egyre többen hallanak Rózsáról, akiről eddig világhíre ellenére méltánytalanul keveset tudtak hazánkban.

Bokor Balázs nagykövet, volt Los Angeles-i főkonzul, a Magyar Hollywood Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a 2016 szeptemberében megalakult Magyar Hollywood Tanács a Magyarországról elindult, magyar gyökerekkel rendelkező hollywoodi filmes világhírességek emlékét kívánja megőrizni, eredményeiket, sikereiket minél szélesebb körben bemutatni, elérni azt, hogy méltán büszkék lehessünk, amikor rögzítjük Hollywood történelmének és sikereinek jelentős magyar tartalmát. Példájukat a fiatal nemzedékek előtt is magasra szándékozik emelni, amikor szülőhelyüknek vagy családjuk származási helyének Önkormányzataival, civil szervezetekkel együttműködve országosan és nemzetközileg egyaránt ismertté teszi az adott településhez való kötődésüket. A Tanács rendezvényeket szervezve megemlékezik az érintett személyiségekkel kapcsolatos évfordulókról, azokról kiadványokat jelentet meg, kapcsolatot tart a jelenlegi hollywoodi magyar filmesekkel, tevékenységüket széles körben megismerteti.

Bokor Balázs a közönség nagy érdeklődése mellett beszélgetést folytatott vendégeivel Rózsa Miklós örökségéről, a hollywoodi magyar gyökerekről, a magyarság nemzetközi eredményeiről, a hungarikumok szerepéről. A beszélgetésben részt vett Bunyik Béla, a Los Angeles-i magyar Filmfesztivál alapító-igazgatója, Balázs Ádám Hollywoodban és Budapesten élő filmzeneszerző, Tanka László, a Panoráma Világklub elnöke és Mathiász Gábor, a Hungarikum Szövetség alelnöke. A beszélgetés előtt a Magyar Hollywood Tanács elnöke vetített képes előadásban bemutatta Rózsa Miklós életét.

Rózsa 1907. április 18-án született Budapesten. Apja földbirtokos és gyáros volt, anyja pedig a Zeneakadémián tanult, így került Rózsa közel a zene világához. Apja azt szerette volna, hogy fiából vegyészmérnök legyen, ám Rózsát inkább a zene foglalkoztatta. Már ötéves korában részt vett hegedű- és zongoraórákon. 1926-ban apja akarata szerint beiratkozott a Lipcsei Egyetem kémia szakára, ám kompromisszumként a Lipcsei Konzervatóriumban egyúttal zeneszerzést is tanult. Miután elvégezte a két iskolát, már Európa-szerte egyre több koncertteremben játszották műveit. 1931-ben Párizsba költözött, ahol előbb mozi vetítések szüneteiben hallható dalokhoz szerzett zenét, később szignált komponált a Pathé cég híradójához. Arthur Honeggernek “A nyomorultak” című filmhez írt zenéje olyan nagy hatással volt rá, hogy felkereste a művészt, s a kialakult kiváló barátságuk révén közelebb került a filmes szakmához.

1935-ben, már Londonban kapta az első felkérést: a “Hungaria” című baletthez kellett zenét szereznie, amelyhez leginkább – a Nagylócon megismert – magyar népzenei motívumokat használt fel, szimfonikus zenekarra komponálva. A két évig töretlen sikerrel futó balett felkeltette a szintén magyar származású producer, Korda Sándor érdeklődését a zeneszerző iránt, és azonnal szerződtette is saját, London Films Production nevű cégéhez. Rózsa első filmzenéjét a Marlene Dietrich főszereplésével forgatott “Páncél nélküli lovag”-hoz szerezte. Majd jött a “Bagdadi tolvaj”. Rózsa a második világháború kitörése miatt Amerikába költözött, ám az eredetileg ideiglenes tartózkodásból egy életre szóló letelepedés lett. És beindult a rendszer… Rózsa élete során több mint 90 filmhez szerzett zenét! A “Bagdadi tolvaj” és a “Dzsungel könyve” Oscar díjra lett jelölve.

Az 1945-ös év hozta meg az első kézzel fogható világsikert, az igazi szakmai elismerést – az Oscar-díjat. Az elsőt a háromból, amit Rózsa élete során kapott! Alfred Hitchcock rendezte az “Elbűvölve” (“Spellbound”) című filmet. A film egyik érdekessége a Salvador Dalí által tervezett híres álomjelenet. A két főszerepet Ingrid Bergman és Gregory Peck játszotta. Rózsa ebben a filmben elsőként alkalmazta az orosz teremin elektronikus dallamait. A Paramount, a United Artists és a Universal után, a 40-es évek végén Rózsa “átigazolt” az MGM-hez. A “Kettős élet” (“Double Life”) zenéjéért 1947-ben kapta meg a második Oscart. A magyar származású George Cukor filmjének címét egyébként Rózsa “kölcsönvette”, amikor önéletrajzi regényének ugyanezt a címet adta 1982-ben. Ezt követően kezdődött meg Rózsa vallásos és történelmi epikus korszaka olyan monumentális filmekkel, mint a “Quo Vadis”, az “Ivanhoe”, a “Julius Ceasar”, a “Kerekasztal Lovagjai”, a “Királyok völgye” és a “Ben Hur”. A “Ben Hur” William Wyler alkotása Lew Wallace regényének harmadik, s egyben legsikeresebb filmváltozata: 12 kategóriában jelölték Oscar-díjra, ebből 11-et meg is nyert. Ezzel 38 esztendeig tartó rekordot állított fel, melyet felülmúlni azóta se sikerült, csak megismételni: Titanic (1997), A Gyűrűk Ura: A király visszatér (2003). A 11 Oscar között a filmzene is elismerésre került. Ezzel Rózsa Miklós harmadik Oscar-díját nyerte el.

Rózsa Miklós zenéje szakított az addigi hagyományokkal, olyan zeneművet alkotott, amelynek nem az volt az elsődleges célja, hogy a zene eszközeivel is kiemelje a mondanivalót. Éppen ezért például az érzelmesebb jeleneteknél szinte alig van kísérőzene: Rózsa úgy vélte, amit ezekben a jelenetekben ki kell fejezni, ahhoz a színészi játék is elegendő.

Rózsa Miklós káprázatos életművet hagyva maga mögött 1995. július 27-én hunyt el.

Bunyik Béla, a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál alapító-igazgatója a szakmai kerekasztal beszélgetés során azt hangsúlyozta, hogy nagyon jó érzés Hollywoodban magyarnak lenni, hiszen a múltbeli eredmények mellett ma is nagyszerű érzés látni a magyar film ottani sikereit. Immár tizenhat alkalommal került idén októberben megrendezésre a magyar filmfesztivál Los Angelesben, amelynek alkalmával méltó módon mutatkozhattak be a magyar filmgyártás legutóbbi darabjai. Bunyik fontos feladatának tartja az Oscar-díjra jelölt magyar filmek megfelelő kinti menedzselését. Az idei fesztivál fődíját Tyll Attila „Tiszta szívvel” című alkotása nyerte, amely egyúttal a jövő évi Oscar-nevezett magyar film.

Balázs Ádám családjából hozta magával a zene szeretetét, hiszen édesapja, Balázs Árpád ismert zeneszerző volt. Rózsához hasonlóan hétéves korában kezdett el zongorázni. 16 éves korában eldöntötte, hogy a filmes karrier vonzza igazán, mindent megtett ezért a célért. Rózsa egyfajta példaképként szerepelt Balázs Ádám szakmai életében. 1998-ban költözött át New Yorkba, majd később Los Angelesbe Az áttörést Seth Grossman sok fesztiválon győztes, kis híján az Oscar-díjra is jelölt, “Shock Act” című rövidfilmje hozta meg a komponista számára. Balázs Ádám elmondta, karrierjének fontos állomása volt, hogy az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából felkérést kapott egy szimfonikus “költemény” elkészítésére. A “Rendkívüliek ösvénye” című darabot a Yale Filharmonikusok adták elő 2006. október 15-én a világhírű Carnegie Hall-ban. Ezzel Ádám lett Bartók Béla “Concerto”-jának 1944. január 11-iki előadása után a második magyar zeneszerző, akinek művét a Carnegie Hall közönsége meghallgathatta. Azóta számos amerikai és magyar film zenéjét szerezte.

Tanka László, a Panoráma Világklub elnöke azt hangsúlyozta, hogy a civil szervezet hatalmas nemzetközi hálózattal rendelkezik a világon szerte élő magyarok körében. Számukra is fontos, hogy eljuttassuk hozzájuk magyar honfitársaink, így a hollywoodi magyarok hírét és eredményeit is. Az értékek megőrzése kötelességünk. A Világklub ezt teszi, amikor maga is részt vesz rendezvényein, tagklubjain keresztül a magyar sikerek, értékek bemutatásában. Pontosan e célból vállalta fel a Panoráma Világklub az olyan értékmegőrző könyvek, mint „Az én Hollywoodom” kiadását is. Tanka László, a Magyar Hollywood Tanács tanácsadó testületének elnökeként is jelezte, hogy a Világklub 2017-es világtalálkozójának tematikájában a „Magyar Hollywood” fontos szerepet kap majd.

Mathiász Gábor, a Hungarikum Szövetség alelnöke aláhúzta, sok kiemelt, az egyetemes emberi kultúrát gazdagító értékünk van, amelyre büszkék lehetünk, amelyeket a magyarsággal azonosítanak. A Hungarikum Szövetség az érték a mérték elv mentén fejti ki tevékenységét. Mathiász Gábor, a Magyar Hollywood Tanács „hungarikum nagyköveteként” fontosnak tartotta, hogy a hollywoodi filmipar nemzetközileg kimagasló, mindenki számára értéket teremtő magyar származású filmikonjairól is – más hungarikumokhoz hasonlóan — megfelelően emlékezzünk meg, méltóképpen minősítsük őket hungarikumoknak.

A Magyar Hollywood Tanács nagylóci Rózsa Miklós eseményét a híres zeneszerző emléktáblájának megkoszorúzása zárta. A nagylóci önkormányzat nevében Péter Gábor polgármester, a Magyar Hollywood Tanács nevében Bokor Balázs, Balázs Ádám, Bunyik Béla, Tanka László és Mathiász Gábor koszorúzott.

 

Magyar Hollywood Tanács, 2016.11.15  Miami, United States