A lakosok több mint egynegyede vallja magát magyar származásúnak a New Yorktól egy órányi autóútra lévő Kiryas Joelben, s ezzel a település az Egyesült Államok legmagyarabb városa – színtiszta ortodox zsidó lakossággal. A település további érdekessége, hogy ez a legszegényebb, egyben a legfiatalabb népességgel rendelkező is az USA területén, miközben azt sem lehet kizárni, hogy már a puszta léte – alkotmánysértő.
A mai napig szatmárinak nevezett haszid mozgalom követői vannak túlsúlyban Kiryas – jiddises kiejtéssel Kirjász – Joelban, amely nevét a híres anticionista rabbitól, Joel Teitelbaumról kapta. A sajtóhírek az ellentmondások városáról számolnak be, így például a New York Times 2011-ben kelt tudósítása szerint ez az ország legszegényebb települése, amelynek számos lakosa angolul sem tud, ideje nagy részét vallásos tanulmányokkal és gyermekneveléssel tölti, a termékenység pedig hatalmas (Kiryas Joelben két éve 12 év volt az átlagéletkor), mégis komoly politikai befolyással bír, és lakossági tömbként együtt szavazva komoly támogatásokat tud kiharcolni magának; a Times szerint ennek köszönhető, hogy állami és szövetségi alapokból tízmillió dolláros támogatást szereztek egy luxus, hatvan ágyas anya- és csecsemővédelmi központ felépítésére.
A 21 ezer Kiryas Joel-i lakos mintegy hetven százaléka él a szövetségi létminimum alatt; a kisvárosban lévő háztartások fele évi 15 ezer dollárnál kevesebb bevételből kénytelen gazdálkodni. Az összkép azonban ennél árnyaltabb, hiszen rendkívül összetartó, egymást segítő, sokgyermekes családokról van szó, ahol a nő csak a legritkább esetben dolgozik. A város belső szociális hálója rendkívül erős, a kölcsönök kamatmentesek, s a szatmári haszidok pontosan tisztában vannak azzal, miként aknázzák ki maradéktalanul az összes szociális lehetőséget. William B. Helmreich, a New York Városi Egyetem júdaisztikai tanulmányokkal foglalkozó szociológiaprofesszora szerint „az nem mondható el, hogy csalnak a rendszerrel”, úgy véli azonban, hogy „unortodox módszereket” használnak fel annak érdekében, hogy pénzügyi támogatáshoz jussanak. Igaz, számos olyan dolog, ami másutt sok pénzt emészt fel, itt ismeretlen. Kiryas Joelban nincs drogmegelőző program, fiatalkorú bűnözőket sem kell rehabilitálni, nem kell az AIDS vagy a fiatalkori terhesség ellen felvilágosító programokkal küzdeni.
Kiryas Joel az 1979-ben elhunyt szatmári rebbéről, Joél Teitelbaumról kapta a nevét, aki az életét egy legkevésbé sem vallásos erdélyi zsidó újságírónak, Kasztner Rezsőnek köszönhette. Kasztner – akit sokan azzal vádoltak, hogy az ördöggel kötött üzletet, és emiatt később Tel-Avivban egy merénylő agyonlőtte – Adolf Eichmann-nal, a magyarországi zsidóság hóhérával kötött megállapodás eredményeként, hat és félmillió pengő kenőpénz közvetítése fejében, 1684 embert mentett meg a náci haláltáboroktól. Az úgynevezett Kasztner-vonaton utazott Teitelbaum is, akit később az a vád ért, hogy nyáját hátrahagyva menekült így Svájcba, miközben követői javát Auschwitz gázkamrái nyelték el. Teitelbaum a második világháború után az Egyesült Államokban építette újjá mozgalmát, melynek központja a brooklyni Williamsburg lett. A hetvenes évekre kinőtték a környéket, s Teitelbaum úgy döntött, új otthont keres Szatmárnak. 1977-ben vásárolták meg azokat a földterületeket, ahol az első tizennégy szatmári család letelepülésével létrejött Kiryas Joel – Joélfalva. Két évre rá Teitelbaum lett az első, akit az új település temetőjében örök nyugovóra helyeztek. Mintegy tízezren kísérték el örök útjára.
A városka hamarosan Orange megye legdinamikusabban növekvő lakosságú települése lett. Az 1990-es 7 és félezres lélekszám 2000-re megduplázódott, míg a 2010-es népszámlálás már 20 ezer 175 lélekről számolt be. A szaporaság óhatatlanul azzal járt, hogy a város területileg is terjeszkedni kívánt, kivívva ezzel a szomszédos települések rosszallását, amelyek felső-középosztálybeli, kertvárosi életminőségüket féltették Kiryas Joel annexiós törekvéseitől. A haszid várossal egy ideje a nagypolitika is számolni kénytelen. Kiryas Joel a 19. kongresszusi választókerületben van, amelyet 2006-ig a republikánus Sue Kelly képviselt – a haszidok szerint nem kielégítően. Így Kiryas Joel 2900 polgára testületileg átszavazott a demokrata John Hallra, aki részben ennek köszönhetően nyerte meg a választást.
A kilencvenes években Kiryas Joel kitűnő terepnek bizonyult a hepatitisz A – fertőző májgyulladás – elleni védőoltás kipróbálására, miután a lakosság hetven százaléka fertőzöttnek bizonyult. A fertőzés aránytalan mértékű elterjedésében szerepet játszott a magas születési ráta és a gyermekelhelyezés szűkös körülményei. A kísérletek száz százalékos sikerrel jártak; a Merck gyógyszergyár 1995-ben jegyeztette be a vakcinát, amelyet rá egy évvel kezdtek országosan alkalmazni. Ennek köszönhetően 75 %-kal szorították vissza az Egyesült Államokban a hepatitisz A fertőzést.
Kiryas Joel szokatlan életstílusa és terjeszkedési törekvései számos perhez vezettek. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 1994-ben mondta ki, hogy a Kiryas Joel-i iskolakerület, amelyhez kizárólag maga a város tartozik, az Első Alkotmánykiegészítés sérelmével jött létre, miután vallási alapon csupán egy csoportot szolgál ki. Szövetségi kerületi bíróság előtt van egy másik kereset, ami egyenesen annak megállapítását kéri, hogy az egész települést oszlassák fel, mivel Kiryas Joel teokrácia, azaz vallási diktatúra, aminek léte ismét csak az Első Alkotmánykiegészítésbe ütközik.
Richard Rakocza