George Michael, Phil Collins, Mick Jagger, Elton John, Adele, vagy a frissen felfedezett Louisa Johnson mind az Egyesült Királyságban nőttek fel, és mindegyiküknek erős brit akcentusa van. Legalábbis amíg beszélnek. Mert amikor a színpadra lépnek és elkezdenek énekelni, hirtelen eltűnik az akcentus, olyan, mintha valakit az Egyesült Államokból hallanánk, tökéletes amerikai kiejtéssel.
De nem csak az angolokkal esik ez meg. A híres svéd banda, az ABBA, és sok más nem amerikai előadó képes remek amerikai akcentussal énekelni. Magyar előadókat is említhetnénk, közülük sokan sosem jártak USA-ban, azt is vallják magukról, hogy pocsék a kiejtésük, mégis, nemzetközi slágerlisták élére kerülve angol nyelvű dalaikkal, senki nem gondolná róluk, hogy nem egy új amerikai zenekart hallanak éppen a rádióban. Néhány éve Heincz Gábor Biga száma söpört végig Európán, hihetetlen sikereket elérve. A rádiók rengeteget játszották, a fülbemászó dallamot pedig mindenki kívülről fújta. Sokan hitték, hogy egy újabb amerikai sláger jutott el kis hazánkba, leginkább Bruno Marsnak tulajdonították a számot és igencsak meglepődtek, amikor kiderült, hogy Biga bizony magyar. Kiejtése ellenére még sohasem járt az Egyesült Államokban.
Az idei nyár egyik nagy slágere Clean Bandit Tears című száma. A bandát az angol Britans Got Talent műsorban láthattuk, ahol akár egy amerikai bandának is gondolhattuk volna őket. Amikor az énekesnő, Louisa, az előadás után rögtönzött interjút adott a műsor házigazdáinak, a beszédhangjának akcentusa merőben más, mint az énekhangjáé.
Ha angolul kezdesz énekelni, valószínűleg amerikai akcentussal fog hangzani. Néhányan persze szándékosan próbálják megtartani a saját nyelvükre, származásukra utaló akcentusukat.
Számos oka lehet annak, hogy miért halljuk amerikainak ezeket a dalokat. Leginkább a fonetikához, a hanglejtéshez, hangmagassághoz, a dal ritmusához és a hangsebességhez van köze. Az, hogy leginkább amerikai akcentusnak mondjuk és nem másnak, az azért van, mert az amerikai kiejtés többé-kevésbé semleges. Még az amerikaiak közt is erős New York-i vagy „Hillbilly” akcentusa lehet egy előadónak, de ez elhalványul a dalban. Az énekesek megtanulnak helyesen levegőt venni, szépen, szótagolva beszélni, a magánhangzókat hosszabban kiejteni. Akik nem próbálják meg manipulálni a kiejtésüket, csak a dal ritmusát követve kezdenek énekelni, ahogy a legtermészetesebben jön, azok jó eséllyel egy „semleges” angolul fognak megszólalni, amit leginkább csak amerikai angolnak hívunk. Egy más aspektusból vizsgálva, a dal sebessége határozza meg az énekes előadásának sebességét, ami egy sokkal lassabban, szebben kiejtett szavakhoz, érthetőbb angol nyelvhez vezet. A beszéd sebessége gyakran eltér az éneklés sebességétől, ami az akcentust segíti elő.
Néhány szakértő szerint azonban a magyarázat ennél sokkal egyszerűbb. Mivel a popzene amerikából származik, így a ritmus és a hanglejtés is sokkal inkább az itteni beszédhez igazodik. Emiatt lehet, hogy a különböző stílusok esetén különböző mértékben hangzanak „amerikainak” az énekesek, vagy hogy egy-egy szót akcentussal ejtenek, míg más szavakat nem.
Felmerülhet a kérdés, vajon a művészek tudják-e, hogy akcentusukat elveszítve amerikai angolul hangzik az énekük? Keith Urban ausztrál születésű énekes beszédhangjáért odavannak a nők. Az énekhangja még neutrálisabb, nyoma sincs az Aussie gyökereknek. Amikor egy riporter erről kérdezte, hogy lehetséges ez, Keith nevetve azt válaszolta, hogy fogalma sincs, ő nem érez változást. A művészek sokszor maguk sincsenek tisztában a változás okával, sőt, van hogy még csak meg sem hallják. Ők úgy definiálják, hogy természetesen énekelnek, minden erőlködés és manipuláció nélkül. Egyszerűen csak így jön.
Mielőtt bárki is elbizakodva ragadna mikrofont, hogy megcsillantsa amerikai akcentusát egy dalban, jó ha tudjuk, hogy akad ellenpélda is bőven a fenti állításokra. Az Eurovíziós Dalfesztivál 2010-es nyertese, a német Lena Meyer-Landrut számára egyáltalán nem jött olyan természetesen az amerikai akcentus. Rengeteg bírálatot kapott az akkor még csak 19 éves amatőr énekesnő és nyelvészek tömege próbálta meg elemezni előadását, dalait, beszédhangját. A számos analízis közös pontjai leginkább a fiatal korára visszavezetett kiforratlan személyiség és az életére vonatkozó vegyes behatások voltak. Lena énekhangjában fellelhető a brit és német akcentus is, de egyes nyelvészek szerint igencsak sajátosan értelmezi az angol nyelvet, és bizonyos szavakat se nem amerikai, se nem német, se nem brit kiejtéssel használ, de ezek elemzésében már nagyon eltérő a szakértők véleménye.
Gabriella Veres
